TERMÉSZETFÖLDRAJZ | ||
FOGALOM |
MEGHATÁROZÁS | |
Földrajz |
A Föld egészével foglalkozó tudomány: részei természetföldrajz, társadalomföldrajz. | |
Geográfia |
Földrajztudomány | |
Földrajzi környezet |
A természeti és a társadalmi környezet kölcsönhatásának terméke. | |
|
| |
Csillagászat |
Az égitestekkel (csillagokkal) foglalkozó tudomány. | |
Asztronómia |
Csillagászattudomány. | |
Univerzum |
Világmindenség (végtelen és tágul). | |
Ősrobbanás |
14 milliárd évvel ezelőtt egy végtelenül pici és forró pontból igen gyorsan alakult ki az anyag a tér az idő az energia azaz a Világmindenség. | |
Fénysebesség |
300.000 km/s | |
Galaxis |
A mi saját csillagrendszerünk. | |
Csillag |
Saját fénnyel rendelkező égitest, fúziós folyamattal termelnek energiát. | |
Naprendszer |
A Nap és a gravitációs erőterébe tartozó égitestek összessége átmérője 2 fényév. | |
Csillagászati egység |
Nap és Föld közepes távolsága 150 millió km. | |
Bolygó |
Kisebb, saját fénnyel nem rendelkező égitest. | |
Meteor |
A világűrben száguldó szikladarabok. | |
Meteorit |
A Föld felszínére hulló meteor. | |
Geocentrikus világkép |
Föld van a világmindenség középpontjában (Ptolemaios). | |
Heliocentrikus világkép |
Nap van a világmindenség középpontjában. | |
Napfogyatkozás |
Nap van a világmindenség középpontjában. | |
Nap |
Legközelebbi csillag, a Földi élet alapja. | |
Föld |
A Naprendszer 3. bolygója az emberiség lakóhelye. | |
Hold |
A Föld égi kísérője, mérete jóval kisebb a Földénél. | |
Holdfogyatkozás |
Teleholdkor a Föld árnyéka eltakarja a Holdat (ritka jelenség időtartama 1-2 óra). | |
Holdfázisok |
27 nap alatt a Hold megvilágított és árnyékos részét más módon látjuk. Fázisai: Újhold, Első negyed Telehold, Utolsó negyed). | |
Kötött tengelyforgás |
Keringési idő és a forgási idő azonos pl. Hold. | |
Műhold |
Ember által a világűrbe juttatott mesterséges égitestek, katonai-, meteorológiai, távközlési műholdak. | |
|
| |
Térkép |
A Föld felszínének arányosan kisebbített síkban kiterített felülnézeti rajza. | |
Méretarány |
A kicsinyítés mértéke (arányszám, vonalas aránymérték). | |
Szintvonal |
Azonos magasságú pontokat összekötő görbe vonal. | |
Földrajzi észak |
A Föld forgástengelyének É-i és D-i döféspontja. | |
Mágneses észak |
Az iránytű által mutatott északi irány. | |
Mágneses deklináció |
A földrajzi és a mágneses észak közé bezárt szög. | |
Térképi észak |
A térkép felső kerete mutatja. | |
Terepi észak |
A valóságos északi irány. | |
Tájolás |
A térképi észak megfeleltetése a terepi északkal. | |
Álláspont |
Az a pont a térképen, ahol a valóságban tartózkodom. | |
GPS |
Globális műholdas helymeghatározó rendszer | |
Abszolút magasság |
Két pont magasságkülönbsége. | |
Relatív magasság |
Tengerszinttől mért magasság. | |
Földrajzi fokhálózat |
A tájékozódás eszköze, szélességi és hosszúsági körökből álló a Föld felszínére vetített koordináta rendszer. | |
Szélesség |
Egyenlítőtől É-ra és D-re mért szögtávolság. | |
Hosszúság |
Kezdő délkörtől (London) K-e és Ny-ra mért szögtávolság. | |
Tengelyferdeség |
Föld tengelye ferde, 66,5 –fokos szöget zár be a keringés síkjával. | |
Helyi idő |
Nap járása által kijelölt idő, helyről helyre változik. | |
Zónaidő |
Időzónában mért egységesített idő (Földön 24 időzóna van). | |
1 nap |
Föld forgási ideje (23 óra 56 perc). | |
1 év |
Föld keringési ideje (365 nap 5 óra 48 perc). | |
Cirkumpolaritás |
A sarkvidékeken legalább az év egy napján nem kel fel, vagy nem nyugszik le a Nap. | |
Napéjegyenlőség |
Szept. 23-án és márc. 21-én az egész Földön 12 órás a nappal és 12 órás az éjszaka. | |
Terminátor |
Az éjszakai és a nappali féltekét elválasztó keskeny vonal. | |
Precesszió |
A Föld tengelyének billegése (kúppalást mentén) | |
Precesszió |
A Föld tengelyének billegése (kúppalást mentén) | |
Geoid |
A Föld valódi alakja, nem szabályos gömb (a Föld kerülete kb. 40.000 Km). | |
|
| |
Geológia |
A Föld kőzeteivel, szerkezetével történetével foglalkozó tudomány. | |
Geoszférák |
A Földön az anyag fajsúly szerint rendeződött: - atmoszféra, - hidroszféra, - földkéreg, - földköpeny, - földmag. | |
Geotermikus gradiens |
Földbelseji felmelegedési lépcső. Lefelé haladva 100 méterenként 3 fokkal nő a hőmérséklet. | |
Kőzet |
Földkéreg nagytömegű szilárd ásványtársulása. | |
Érc |
Fémtartalmú ásványtársulás. | |
Litoszféra |
Kőzetburok. | |
Kőzetburok |
A Föld szilárd közetekből álló része, kéreg+felső köpeny szilárd része (50-100 km vastag). | |
Magma |
Föld belsejében lévő izzó kőzetolvadék. | |
Láva |
A felszínre került izzó kőzetolvadék. | |
Párnaláva |
Tengeralatti vulkanizmus képződménye, a bazaltos láva a vízzel érintkezve gyorsan megszilárdul, gömbölyű formát vesz fel. | |
Wegener-elmélet |
Kontinensek vándorolnak, alapja a Globális lemeztektonikának. | |
Globális lemeztektonika |
A Föld kőzetburoklemezeit nagy magmaáramlások mozgatják, ezek a folyamatok a kéregszerkezetet alakítják ki. | |
Vulkanizmus |
A magma felszíni tevékenysége, szakaszai törmelékszórás lávaömlés… | |
Csatornás vulkán |
Ütköző lemezeknél alakul ki, az alábukó és beolvadó kőzetlemez anyaga riolit és andezitláva vulkanikus csatornán (kürtő) keresztül kerül a felszínre. | |
Forró pontos vulkán |
Magmaáramlás átégeti a kőzetburkot, felszínen bazaltos vulkáni működés. | |
Hasadékvulkán |
Távolodó közetlemezeknél kialakuló hasadékvölgyből feltörő bazaltos láva alakítja ki. | |
Kaldera |
Felrobbant vulkáni kráter. | |
Gejzír |
Utóvulkáni működés, forróvizes szökőforrás. | |
Földrengés |
Belső erők hatására a kőzetburokban feszültség halmozódik fel, mely hirtelen kioltódva rengéshullámokat gerjeszt. | |
Epicentrum |
Földrengés rengésközpontja a felszínen. | |
Hipocentrum |
Földrengések kipattanási helye a mélyben, rengésfészek. | |
Hátság |
Távolodó kőzetlemezeknél kialakuló tengeralatti hegységek. | |
Gyűrődés |
Belső erők hatására képlékeny kőzetek redőkbe préselődnek és kiemelkednek. | |
Redő |
Gyűrődéses forma: álló redő, ferde redő, fekvő redő. | |
Vetődés |
Belső erők hatására kemény kőzetek összetöredeznek, az egyes rögök elmozdulnak. | |
Rög |
Törésvonalak által határolt kőzettömeg, vetődéses forma: kiemel rög, lépcsős vidék, vetődéses árok. | |
Hegy |
Lejtőkkel határolt zárt térszíni kiemelkedés. | |
Ősmasszívum |
A szárazföldek legidősebb, legvastagabb darabjai, (földtörténeti ősidő). | |
Röghegység |
Vetődéssel keletkezett régi lekopott hegységek (Óidő). | |
Lánchegység |
Gyűrődéssel keletkezett fiatal magashegységek (Újidő III. időszak). | |
Síkság |
Vízszintes kiterjedésű terület, típusai: alföld, fennsík, mélyföld. | |
Alföld |
0-200 m-ig terjedő síkság. | |
Fennsík |
200 m feletti síkság. | |
Mélyföld |
0 m alatti síkság. | |
Földtörténeti korbeosztás |
A Föld 4,7 milliárd éves égitest. Ezt az időszakot a tudomány nagy korszakokra tagolja: ősidő, óidő, középidő, újidő. | |
Pangea |
Az óidőben kialakuló szuperkontinens, feldarabolódásával alakultak ki a mai kontinensek. | |
Thetys |
A Pangea feldarabolódásakor a Közpidőben kialakuló őstenger. | |
|
| |
Légkör |
A Földet körülvevő gázburok. | |
Atmoszféra |
Légkör. | |
Időjárás |
A levegő állapotának (napsugárzás, hőmérséklet, csapadék, szél) gyors fizikai változása. | |
Meteorológia |
Időjárással foglalkozó tudomány. | |
Éghajlat |
Nagyobb térség időjárási rendszere. | |
Klimatológia |
Az éghajlattal foglalkozó tudomány. | |
Globális felmelegedés |
A Föld légkörének átlaghőmérséklete lassan emelkedik. | |
Troposzféra |
Az alsólégkör legalsó és legfontosabb (10 Km-es része). | |
Sztratoszféra |
Az alsó légkör felső (10-50 km-ig terjedő) része. | |
Üvegházhatás |
A légkör a Napsugárzást átengedi a felszín által kibocsátott meleget csapdába ejti. | |
Ózon-pajzs |
A troposzférában lévő O3 réteg, megvéd bennünket a káros UV sugaraktól. | |
Albedo |
A felszín fényvisszaverő képessége. | |
Izoterma |
Azonos hőmérsékletű pontokat összekötő görbe vonal. | |
Közép-hőmérséklet |
Adott időszak hőmérsékleti értékeinek átlaga. | |
Hőingás |
Adott időszakban mért legmagasabb és legalacsonyabb hőmérséklet közti különbség. | |
Szél |
A felszínnel párhuzamos irányú légáramlás. | |
Izobár |
Azonos légnyomású pontokat összekötő görbe vonal. | |
Defláció |
A szél kimélyíti a felszínt pl. sivatag-oázis. | |
Ciklon |
Alacsony nyomású több 1000 km - es légköri képződmény, csapadékot szállít (hidegfront, melegfront). | |
Anticiklon |
Magas nyomású légköri képződmény napos derült időjárást okoz. | |
Monszun |
Évszakos irányváltást mutató szél, nyáron óceán felől szárazföld felé fúj és csapadékot szállít, télen szárazföld felől óceán felé fúj, csapadékot nem szállít. | |
Főn |
Hegységeken átkelő meleg száraz bukószél. | |
Hurrikán |
Trópusi viharciklon Amerikában. | |
Tájfun |
Trópusi viharciklon Ázsiába. | |
Tornádó |
Mérsékelt övi forgószél, 400-800 km-es szélsebességgel. | |
Páratartalom |
A levegőben lévő vízgőz mennyisége. | |
Harmatpont |
Az a hőmérséklet ahol a levegő páratartalma 100%. | |
Hulló csapadék |
Nagyobb magasságban felhőben keletkező és leeső csapadék: eső, hó stb. | |
Felhő |
A légköri párából kialakuló képződmények, szilárd és cseppfolyós vizet is tartalmaznak. | |
Cirrus |
Pehelyfelhő. | |
Kumulusz |
Gomolyfelhő. | |
Sztratusz |
Rétegfelhő. | |
Kumulonimbusz |
A talajfelszín közelében kialakuló felhő. | |
Eső |
Hulló csapadék forma. | |
Zápor |
Intenzív eső. | |
Zivatar |
Intenzív eső melyet villámlás és mennydörgés kísér. | |
Köd |
A talajfelszín közelében kialakuló felhő. | |
Harmat |
Talajmenti 0 felett képződő cseppfolyós csapadék. | |
Dér |
0 alatt képződős szilárd talajmenti csapadék. | |
Zuzmara |
0 alatt intenzíven képződős talajmenti csapadék. | |
Szmog |
Nagyváros szennyezett levegőjében képződő füstköd. | |
Emisszió |
Káros anyag kibocsátás a légkörbe. | |
|
| |
Hidroszféra |
A Föld vízburka. | |
Világtenger |
A felszín 70 %-át borító vízanyag. | |
Óceán |
Óriási méretű átlagosan 5 Km mély sós vízzel telt medencék. | |
Beltenger |
Zárt öböllel rendelkező tengerek. | |
Peremtenger |
Nyitott öböllel rendelkező tengerek. | |
Self |
Szárazföld peremén lévő sekély tenger. | |
Strand |
Szárazföld és tengervíz találkozása. | |
Tengeráramlás |
Tartósan fújó szelek által mozgatott hideg vagy meleg vizet szállító képződmények az óceánokban tengerekben. | |
Tengerjárás |
Naponta kétszer süllyed és emelkedik a Világtenger szintje (Hold vonzása). | |
Apály |
Tengervíz szintjének a csökkenése. | |
Dagály |
Tengervíz szintjének a növekedése. | |
Tagolt part |
Szigetekkel félszigetekkel szabdalt partvidék. | |
Tagolatlan part |
Egyenes lefutású part. | |
Épülő lapos turzásos part |
A hullámzás a hordalékot (turzás) kimossa és a lapos partot építi. | |
Pusztuló magaspart |
A hullámzás a mag
|