Egyenlítői éghajlat Az Egyenlítő mentén állandóak a felszálló légáramlatok, ezért folyamatosan van csapadék. Ezen a területen nincsenek évszakok, az eső szinte minden nap esik. Itt alakulnak ki a trópusi esőerdők. Jellemzően a déli és északi 10 szélességi fok között található. |
Átmeneti (szavanna) éghajlat Az átmeneti éghajlatnál csak a nyári időszakban jellemzőek a felszálló légáramlatok és ezzel együtt a csapadék, télen a leszálló légáramlatok száraz levegőt hoznak. A sok napsugárzás hatására az év során kiegyenlítetten magas a hőmérséklet. Attól függően, hogy milyen messze van az Egyenlítőtől lesz egyre hosszabb a száraz évszak és kevesebb az éves csapadék. Ezeken a területeken alakulnak ki a szavannák. |
Térítői (sivatagi) éghajlat A térítők környékén a száraz, leszálló légáramlatok a jellemzőek ezért itt nagyon kevés a csapadék. A napsugárzás mennyisége nagy, ezért alapvetően magas az átlaghőmérséklet, de a napi hőingás (a növényzet és a talaj hiánya miatt) nagyon nagy. |
Trópusi monszun A trópusi monszun éghajlatot a hőmérsékleti egyenlítő éves vándorlása alkítja ki. Nyáron, mikor a legnyobb felmelegedés az északi féltekén például India területén alakul ki, a délkeleti passzát szelek átlépik az Egyenlítőt és itt (a Coriolis hatás miatt) 90 fokos fordulatot vesznek és így érik India partjait. Az ócéán felől érkező monszunszél és a nagy felmelegedés bőséges csapadékot okoz. Télen viszont a hőmérsékleti egyenlítő lejjebb húzódik és a leszálló légáramlatok lesznek jellemzőek a területen, ami szárazságot okoz. |
Szubtrópusi (mediterrán) éghajlat A mérsékelt öv legmelegebb éghajlatára a nyári szárazság jellemző, hiszen ilyenkor azok a légáramlatok uralkodnak itt, melyek a nagy térítői sivatagokat is kialakítják. Télen viszont a felszálló légáramlatok és a sok csapadék a jellemző. A nyár forró, a tél enyhe. |
Mérsékelt övi monszun A mérsékelt övi monszunt teljesen más folyamatok alakítják ki, mint a trópusit. Itt az óceán és a szárazföld eltérő fajhője az éghajlat fő meghatározója. Ott alakul ki, ahol nagy szárazföld és nagy víztömeg is talákozik és a szelek járása szabad. Nyáron, mikor a tenger felett hűvösebb a levegő és kimagasabb a légnyomás az uralkodó szelek bőséges csapadékot hoznak. Télen megfordul a szélirány és a kontinens belsejéből nagyon hideg és száraz levegő érkezik. |
Óceáni éghajlat Az óceáni éghajlatot is a tenger alakítja ki. Itt annak hőmérsékleti kiegyenlítő hatása (nyáron hűt, télen fűt) a fontos és az, hogy az óceán felől folyamatosan csapadékban gazdag levegő érkezik, ezért sok a csapadék (különösen, ha egy meleg tengeráramlás is jelen van). |
Nedves kontinentális (szárazföldi) éghajlat Az óceánoktól távolabb már nagyobb az éves hőingás, a csapadék jellemzően nyáron fordul elő. |
Száraz kontinentális (szárazföldi) éghajlat A tengerktől távolabb még jobban csökken a csapadékmennyiség és nő az éves hőingás, hideg telek és meleg nyarak a jellemzőek nyári csapadékmaximummal. Itt jellemzően füves puszták alakulnak ki. |
Száraz kontinentális (szárazföldi) éghajlat A tengerktől távolabb még jobban csökken a csapadékmennyiség és nő az éves hőingás, hideg telek és meleg nyarak a jellemzőek nyári csapadékmaximummal. Itt jellemzően füves puszták alakulnak ki. |
Hideg mérsékelt övi éghajlat Ezen az éghajlat már igen kevés a napsugárzás, ezért hosszú, hideg tél alakul ki. A nyár rövid, de meleg (a Földön itt a legnogyobb az éves hőingás). A csapadék jellemzően nyár elején esik, ugyan nem sok, de a csekély párolgás miatt ez is elég a nagy fenyőerdők kialakulásához. |
Sarkköri éghajlat Ezen az éghajlaton nagyon rövid a nyár és nagyon kevés a csapadék, mivel a levegő hamar telített lesz a párával, kevés csapadék esik és a növények is nehezen párologtatnak, fák itt nem tudnak nőni. |
Sarkvidéki éghajlat A sarkvidékeken egyetlen hónapban sem emelkedik a hőmérséklet fagypont főle. A csapadék (a hideg levegő miatt) kevés. |
Összefoglaló táblázat:
Földrajzi öv |
Éghajlat |
Éviközéphőmérséklet(C) |
Évi csapadék mm-ben |
Jellemzők |
Példa |
Hideg öv |
|
|
|
|
|
|
Sarkvidéki |
-10 - -57 |
10-200 |
Kemény, hideg tél |
|
|
Sarkköri |
0- -27 |
50-250 |
Hosszú 10 hónapos tél, 2 hónapos hűvös, rövid nyár |
|
Mérsékelt öv |
|
|
|
|
|
|
Hideg mérsékelt |
0- -10 |
200-500 |
Hűvös nyár, 6-9 hónapos tél. |
|
|
Szélsőségesen kontinentális |
0-17 |
150-200 |
Hideg tél, forró nyár |
|
|
Száraz kontinentális |
0-17 |
300-500 |
Hideg tél, meleg nyár |
|
|
Nedves kontinentális |
0-15 |
500-700 |
Szabályos négy évszak |
|
|
Óceáni |
5-15 |
800-2000 |
Hűvös nyár, enyhe tél |
|
|
Mérsékelt övi monszun |
10-22 |
1000-1600 |
Meleg, esős nyár; hűvös, száraz tél |
|
|
Szubtrópusi |
10-22 |
400-1000 |
Forró, száraz nyár, enyhe, esős tél |
|
Forró öv |
|
|
|
|
|
|
Trópusi monszun |
22-28 |
1600-2000 |
Száraz, napos tél, forró tavasz, fülledt, csapadékos nyár |
|
|
Térítői |
20-28 |
100-200 |
Száraz, forró, nagy napi hőingás |
|
|
Átmeneti |
23-28 |
300-1500 |
Forró száraz és esős meleg évszak |
|
|
Egyenlítői |
25-27 |
2000-3000 |
Állandóan fülledt, forró nedves |
|